2015. július 14., kedd

ÖLTÖNYVISELÉSI KISOKOS KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK 4.

AZ ÖLTÖNYVÁLASZTÁS KRITÉRIUMAI. MEDDIG ÉR A ZAKÓ UJJA?

Stíluskommunikátorként nem feladatom ugyan az öltöztetés, mégis gyakran járok férfi ismerőseimmel öltönyt, zakót vásárolni, mert élvezettel tölt el és mindig egy új tanulmány egy-egy bevásárló túra. Az üzletek eladói hol felkészültebbek, hol kevésbé, hol erőszakosabbak, hol közömbösek, hol segítőkészek, hol flegmák. Sajnos azt kell mondjam, kevés az olyan üzlet, ahol igazán felkészült és megfelelő tudással rendelkező  eladókat találhatunk. A jellemző a „bármi áron” eladás ténye, még akkor is, ha nem teljesen megfelelő a vevő számára a méret, a forma, a szabás. Leginkább egy-két mérettel nagyobb öltönyt ajánlanak, komoly meggyőződéssel, hogy az pont passzol! A leggyakrabban azonban a zakó ujjának hosszába futok bele, hiszen a boltban dolgozó alkalmazottak rendszeresen meg akarják magyarázni, hogy miért kell a zakó ujjának kézközépig érnie. Már nem vitázom, nem nagyon van értelme ugyanis, de tegyük tisztába, hogy a zakó ujjának a hossza, mindig 0,5-2 cm-el fentebb végződik, mint az ing ujja. Miért ez a téveszme?
Talán történelmünkben keresendő, mert a II. Világháború előtt, még nagyapáink, dédapáink igenis tudták, hogyan kell egy zakót, öltönyt viselni. A magyar férfidivat a 19. század végén, 20. század elején élte ugyanis virágkorát.   Az első világháború előtti boldog békeidőben a magyar előkelők öltözködésében brit hatásra, az upper casual is rányomta bélyegét.
A világválság és a háború előszele rányomta a bélyegét az öltözködésre, hiszen nem nagyon lehetett minőségi alapanyagokat beszerezni. A második világháború után lassan beindult az ipari termelés és így a ruhaipar is, viszont, megváltoztak az öltözködési stílusok és a társadalmi viselkedésminták a szocializmusban. A korábbi szabályok többé nem számítottak, az elegáns megjelenésű, úri modorú férfi mintája már nem számított követendőnek. A munkásosztály és a hozzá tartozó öltözködés átvette a hatalmat. Elegánsnak, stílusosnak lenni, nem volt divatos. Az eleganciát felváltotta a praktikum, hiszen nem nagyon tellett minden generációnak új öltönyre, így az öltöny is, mint a népmese apáról fiúra szállt. Nem számított, hogy két számmal nagyobb volt a méret, lényeg, hogy sokáig tartson. Valószínűleg még mindig él ez a téveszme, hiszen most is válságban élünk és meg kell gondolni, hogy mit és mennyiért veszünk.
Segítségül néhány jó tanács, hogy ne legyünk átverve, bepalizva öltöny vásárlásnál.

Az első és legfontosabb, hogy mindig a testalkatának megfelelő öltönyt válasszon! Hogyan?
Ahhoz, hogy az ideális öltönyt megtalálja, vagy nagyon jól kell ismerni a saját adottságait, vagy olyan öltöny üzletet kell felkeresni, ahol az eladók értik a dolgukat, de mint említettem kevés az olyan üzlet, tehát sokszor csak magunkra vagyunk utalva. Persze az lenne a legjobb, ha egy profi szabóság készítené el méretre, de sajnos sokszor azonnal kell egy új öltöny, így erre nincs idő, pedig ma már Magyarországon is tudnak nagyon szép öltönyöket készíteni kisebb , de annál ügyesebb szabóságok! 
Ha nem az alkatának megfelelően választ öltönyfazont, garantáltan nem fog jól állni és nem fogja benne jól érezni magát. Ez így van akkor is, ha egy márkás, méregdrága öltönyt sikerült megvennie. Az alkati kérdésekben a következő cikkemmel próbálok majd segíteni.
A jó öltöny legfontosabb tulajdonsága az, hogy pontosan illik viselőjére.
A zakó legjobb esetben már első felvételre kényelmes, viselőjét engedi könnyedén mozogni, még ha testhez is simul. Vonalvezetése, divatossága, szép esése kiemeli viselőjét a konfekciót hordók tömegéből.
Amikor elmegyek egy úrral öltönyt választani, akkor én mindig a vállal kezdem és megfogom vállnál a felpróbált zakót ellenőrizvén, hogy mennyire tudom megemelni az anyagot. A válltömés mindig a váll vonalában érjen véget, mert ha annál szélesebb, olyan lesz, mintha a zakó viselné Önt és nem fordítva. A zakónak pontosan testhez állónak kell lennie, csak annyival legyen szélesebb a karnál, hogy a könyököt be lehessen hajlítani.  A zakó nem az Ön mérete, ha az összeszorított ökle befér a zakó eleje és az ing mellrésze közé úgy, hogy a zakó anyaga nem feszül és ráncolódik. A zakó mérete akkor jó, ha felvéve és begombolva azt, a nyitott tenyerét be tudja csúsztatni a zakó és az inge mellrésze közé.   Ha ugyanezt könnyedén meg tudja tenni ökölbe szorított kézzel, akkor válasszon egy számmal kisebb méretet.
A gallér hátul ne álljon el a zakó hátától, a zakó simuljon az inggallérhoz, ne legyen közöttük rés. A zakó alól az inggallér láthatósága legalább 1,5 cm.
Az ideális zakó sehol nem húz vagy ráncosodik ügyetlenül. Követi a mellkas vonalát és hátul, a derékvonal alatt sem lötyög soha. Begombolva a hátsó része nem púposodik fel, nem ráncosodik, nem feszül, mellkason és a hason egyenesen kell , hogy álljon . A rever simuljon a mellkasra, ellenkező esetben kicsi a méret.
A megfelelő hosszúságú zakó ott ér véget, ahol a fenék kerekedni kezd, de ezt ellenőrizhetjük úgy is, ha a karjait a teste mellett leengedve az összeszorított ökle legalsó pontjával egyforma hosszúságú a zakó, akkor megfelelő a méret. A kétgombos zakó felső gombja, vagy a háromgombos zakó középső gombja nem eshet a köldök alá.
A zakó ujja, mint ahogy azt már korábban írtam, a csukló orsócsontjáig érjen és alóla, az én ízlésem szerint, legalább 1,5 cm-re lógjon ki az ingujj (rövid ujjú inget soha ne viseljünk zakóhoz).
Az öltöny ujja álljon egyenesen, ne törjön meg vízszintesen a felső karon, és a csukló felé enyhén szűküljön.
A nadrágnak keskeny szabásúnak kell lennie a fenékrészen és a combnál is, de ne simuljon szorosan a combra és elől vagy ne legyen bőségránc, vagy csak egy legyen. A kettő bőségráncot a nadrágon, csak különleges esetben javasolnám. Nem csak azért, mert a 80-as évek divatját idézi, hanem, mert azon a részen ki is kell tudni tölteni. A nadrág derékvonala a lehető legközelebb essen a természetes derékvonalhoz, a derékrész simuljon a derékhoz, és ne pöndörödjön fel. A nadrág szára ne csavarodjon, amennyiben éle van- az a láb középvonalán fusson.
Olyan hosszú legyen, hogy a cipő felső részén nyugodjon, de maximum 2,5 centiméter anyag lóghat rá a cipőre.  Járás közben rejtse el a zoknit, ülés közben pedig a zokni fölötti meztelen lábszárat. A zokni hossza is megér egy misét, de arról majd később! Kedves Mentoromat idézve tehát: "Az öltöny nem műhelyköpeny! " 


Még valami!  A vásárlás után a zakó ujjára varrt címkét mindig óvatosan le kell vágni, és fel kell szabadítani a zakó hátulján levő sliccet, amelyet gyakran rögzítenek egy-két öltéssel. Sajnos sokszor látom, hogy a címke ott ékeskedik a zakó ujján, jelezvén, ez egy drága öltöny lássa mindenki! A kis címke azért van csak egy-egy öltéssel felvarrva, hogy könnyen le lehessen fejteni, ha része lenne az öltönynek, szorosan rögzítenék. Ezek a márkajelzések arra valók, hogy a boltban a felakasztott öltönyök tömkelegéből rögtön lehessen látni, melyik cég terméke, de ugyan úgy, mint ahogy az árcímkét is levesszük, le kell venni ezt is.
Végezetül, hiszem, hogy a stílus és a stílusosság nem pénz kérdése, pusztán egy kompetencia, mely elsajátítható és kellő odafigyeléssel alkalmazható tudomány.
Következő alkalommal a különböző konfekcióméretezéseket, illetve a testalkat tényezőket vesszük górcső alá.
Radványi Nagy Emese
stíluskommunikátor
Forrás: 
Emese, Radványi Nagy (2012) Stílus és harmónia az európai normán alapuló férfi üzleti öltözékben (szakdolgozat) Témavezető: Brainel Mehandi
Miklós, Schiffer (2011) The Gentleman’s style book. Generál Média Kft., Hódmezővásárhely
Kép:

2015. június 16., kedd

Öltönyviselési kisokos kezdőknek és haladóknak 3.



A napokban egy kedves ismerősöm öröm újságolta nekem, micsoda elegáns öltönyt vásárolt magának fényes anyagból, hozzá egy vékony fekete nyakkendőt is, mert az úgy mutat jól. Gondolkodtam, hogy szóljak vagy sem, de mivel elég jó a kapcsolatunk, elmondtam neki az igazságot. A fényes öltöny kicsit sem mondható elegánsnak, mivel ahhoz, hogy olyan “szép fénye” legyen, nagyon sok műszálat kell, hogy tartalmazzon. Az igazán elegáns öltönyök soha sem tartalmaznak műszálat, még keverékben sem! A jó minőségű gyapjú anyagnál ugyan láthatunk némi fényt, de az inkább selymesen fényes, mint rikítóan. Az egyszínű fekete nyakkendőt meg Európában, az üzleti életben nem használják, csak temetésre. Ráadásul, nem minden testalkatnak előnyös egy vékony nyakkendő. Jelen esetünkben sem mondható előnyösnek! Tudom, hogy bizonyos körökben divatosnak, trendinek, coolnak számítanak ezek a fényes öltönyök, de higgyék el, cseppet sem elegánsak, sőt! 
Már Coco Chanel is megmondta: “A divat változik, a stílus örök.” Ezt tartsuk szem előtt! 

Ebből kiindulva arra jutottam, hogy ezzel a cikkel a szövetanyagokat veszem górcső alá.
Ahhoz azonban, hogy gyapjú és gyapjú közötti is tudjunk különbséget tenni, meg kell ismerni a gyapjúfajtákat, hiszen maga a gyapjúszövet is többféle lehet, úgymint merinó, mohair, kasmír és vikunya.
Leggyakrabban merinó vagy mohair gyapjúból készülnek az öltönyök, a kasmírt magában nem, de merinó gyapjúval keverve használják, mert nagyon finom szálú és önmagában a mikronvastagsága miatt nem alkalmas mindennapi viseletre.

A vikunya gyapjúval készült öltönyök a legdrágább minőséget képviselik és nem csak a mikronvastagsága miatt, hanem, mert rendkívül ritka állat. A legnagyobb állomány Peruban található és nagyon kevés gyapjú, mindössze évente 85 és 550 gramm közötti gyapjúmennyiséget lehet lenyírni a háziasított egyedekről. Éppen ezért a világ legdrágább anyaga, a tiszta, 100 százalékos vikunya szövet, egyetlen méter, körülbelül 700 ezer forintba kerül. Nem sok ilyen öltönyt látni, mert ebből az anyagból tényleg csak a tehetős ínyencek készíttetnek öltözetet!

Beszélnünk kell még a Super’s jelzésről is, ami a zakók vagy öltönykabátok belsejében található. Bevallom, korábban semmit sem mondtak ezek a számok, sőt észre sem vettem, de most már tudatosan figyelem, mert nagyon sok minden kiderül belőle. Az anyag vastagságát ugyanis az un. Super’s méretezéssel jelölik.
Nem merülnék bele a méretezés számításában, csupán annyit, hogy minél magasabb a szám, annál finomabb a kelme, de annál kényesebb is egyben.

Hétköznapi viseletre megfelelő a Super 100’s-140’s-ig, az ennél magasabb szám pl. Super 180’s-240’s nagyon finom anyagminőséget jelez, amit nem célszerű minden napra használni, mert az igénybevételtől hamarabb tönkre mehet. Ez már egy exkluzív viseletet feltételez, ünnepnapokra, ünnepélyes eseményekre.

A számértéken kívül fontos tényező lehet anyagválasztásnál a vizuális és tapintás útján történő érzékelés, megállapítás.
Bár a kereskedők nem nagyon szeretik, de a legegyszerűbben úgy állapítható meg az anyag minősége, hogy markunkban pár másodpercig meggyűrjük az anyagot és utána kiengedjük. A magas minőségű anyag nem gyűrődik, kiengedés után kirúgja magát.
Kész öltönynél is ugyan így ellenőrizhető az anyag minősége. Olyan helyen kell meggyűrni az anyagot, ahol egy rétegben található, pl. nadrág szára. Lehetőleg ne az eladó szeme láttára, mert tapasztalatom szerint nem veszik jó néven és ugrik a kedvezmény! :)
A szál vastagságán felül, fontos tényező még a szövet grammsúlya.
Sokan panaszkodnak nyáron, hogy nehezen viselhető az öltöny éppen ezért fontos tudni, hogy létezik nyári, négy évszakos illetve téli szövet is.

Ez különösen akkor fontos, ha nem öltönyt készítünk belőle, hanem zakó-nadrág kombinációhoz használjuk. Nem szerencsés egy téli anyagból készült zakót és egy nyári anyagból készült nadrágot párosítani vagy fordítva.
Azt is figyelhetjük, hogy az anyag felülete, sima, strukturált, tompa vagy fénylő. Ugyanis a sima és tompa anyagok általános viseletre javasoltak, míg a strukturált vagy fénylő anyagok inkább alkalmibb jellegűek.( Fénylő és nem fényes!)
Miután kiválasztottuk az anyagot, azt kell még eldöntsük, milyen fazonú öltöny passzol leginkább hozzánk. Persze ez nagyban függ az alkattól is, hiszen nem vagyunk egyformák. Nagyon kevés férfi konfekció méret és a konfekció méretek között is jelentős különbségek mutatkoznak.
Mint ahogy azt már korábban írtam, tartásunk, alkatunk, sokszor nem tökéletes, de ha felveszünk egy öltönyt, joggal várhatjuk el, hogy kijavítsa, vagy legalább csökkentse a tartáshibákat, és megjelenésünket közelítse az ideálishoz! Erről fog szólni a következő cikkem…

Radványi Nagy Emese
 stíluskommunikátor

Forrás: Emese, Radványi Nagy (2012): Stílus és harmónia az európai normán alapuló férfi üzleti öltözékben (szakdolgozat) Témavezető: Brainel Mehandi
Kép: http://www.scabal.com/mailings/131010_bus_2.htm